Az özönvíz eljött, de hol van a bárka?

Hogyan élik túl a vállalkozások a válságot?

A több hónapos járványügyi helyzet kivétel nélkül a gazdaság minden piaci szereplőjére – közvetlenül, vagy közvetve – hatott. Voltak, akiket hurrikánként sodort magával a helyzet, mások szerencsésebbek voltak és égbe szöktek az eladásaik. Szintén mások adaptálódtak az új helyzethez és éppenhogy a víz felszínén evickélve próbálnak nem megfulladni a koronavírus okozta tengernyi problémában. Nem túlzás kijelenteni tehát, hogy minden vállalkozás (legyen kicsi vagy nagy) jelenleg egy emberként feszülten figyelik és követik a piaci trendek alakulását és remélhető javulását.

Felborult egyensúly

Vannak olyan cégek bizonyos szektorokon belül, akik a jég hátán is képesek megélni. Sajnos azonban ez nem képez relatív többséget azokban az iparágakban, ahol többnyire visszaesés volt tapasztalható. De melyek voltak azok a területek, ahol a teljesítmény visszaesett?

Nézzük meg, hogyan teljesítettek a különböző ágazatok a világon a COVID idején. A ContentSquare átfogó e-kereskedelmi kutatása a koronavírus okozta online forgalom változásait igyekszik bemutatni, ezzel:

Bizonyára senkit nem lep meg különösképpen, hogy a legnagyobb visszaesést elszenvedő iparág a turizmus volt, nem kevesebb, mint 72.9%-os online forgalom recesszióval. A turizmust követte a luxuscikkek, az ékszerek és rekreációs kereskedelem, igaz, ezen területek csökkenése még együttesen sem érte el a turizmusét.

Persze egyes területekre éppen a fentiek ellenkezője igaz. Kiugró 135%-os forgalomnövekedést tapasztaltak az élelmiszert (is) szállító szupermarketek weboldalai (pl. Tesco, Auchan, Kifli.hu), és 128.5%-kal növekedett az elektronikai eszközöket forgalmazó oldalak látogatottsága is (pl. Extreme Digital, Media Markt). Szignifikánsan nőtt az érdeklődés még a telekom és a különböző média felületek irányába, de a bútorok és dekortermékek, illetve a sportfelszerelések is nagy növekedést értek el ebben az időszakban.

És hogy előreláthatólag mikor fog javulni a helyzet?

Ezt senki nem tudja biztosan megmondani. Viszont kérdés, hogy mi számítana tényleges javulásnak? Ha feloldanák a korlátozásokat, varázsütésre helyére is billenne a gazdaság?

“Abrakadabra, bár a válság abbamaradna!”

Sajnos a helyzet nem ilyen egyszerű. Bár hatalmas és mélyenszántó következtetéseket nem fogok levonni a jövőt illetően, abban több szakértő is egyetért, hogy a konszolidációs időszak a korlátozások feloldása után még valószínűleg több hónapig is eltarthat (többek között a Loginet is közölt cikket ezzel kapcsolatban).

Vannak vállalkozások, akiket súlyosabban érint a helyzet mint másokat, ezért az alkalmazkodás a túlélésük zálogát jelenti. De hogyan adaptálódnak ezek a cégek és pontosan milyen stratégiát alkalmaznak?

Alkalmazkodni kötelező!

A klasszikus darwini értelemben vett adaptáció képessége nem csak az állatoknál a túlélés záloga a természetes környezetükben, hanem a vállalkozásoknál is, esetünkben megváltozott gazdasági közegben.

Nagyon fontos az adekvát és gyors reagálás képessége, azonban a reagálás hogyanját illetően már megoszlanak a vélemények. A saját és ügyfeleink tapasztalatai alapján összegyűjtöttük, melyek azok a stratégiák, megközelítések amelyeket a vállalkozások körében a legtöbben alkalmaznak.

Sokan patthelyzetben vannak, ugyanis bár hatással volt rájuk a válság, mégis vehetnek akár kétféle irányt is: dönthetnek úgy, hogy előre mennek (például fejlesztésekkel), de úgy is, hogy minden döntésnél az óvatosság jegyében járnak el. Ebben az esetben az utóbbi gondolat dominál.

Voltak, akik kifejezetten rákényszerültek arra, hogy csökkentsék a kiadásokat és ideiglenesen költséghatékonyabban működjenek.

Sok cégnél pang most az üzlet, a megrendelések elapadtak, és hirtelen óriási mennyiségű munkaerőkapacitás szabadult fel. Vannak, akik erre az időszakra lehetőségként tekintenek, és ahelyett, hogy minimalizálnák a költéseket (mondjuk elbocsátásokkal) kihasználják a “felszabadult” időt és erőforrást arra, hogy fejlesszék a vállalkozásuk azon területeit, ahol esetleg addig hiányosságok voltak, vagy olyan nem priorizált problémákat oldjanak meg, amelyek már bizony hosszú hónapok óta a To Do listán szerepeltek.

Markestic COVID-19 Kérdőív Eredmények

Szembetűnő a különbség a fenti három stratégia között. A reagálás módját természetesen nagyban befolyásolja, hogy milyen iparágban tevékenykedünk, hogy milyen értékesítési formát alkalmazunk, és még függ egy sor másik faktortól is.

Hogy mégis jobban megismerjük a különböző módszerek választása mögötti motivációt és gondolkodásmódot, a Markestic készített egy kérdőívet, amiben erre kerestük a választ.

A kérdőív egyik központi kérdése az volt, hogy milyen stratégiát alkalmaznak a vállalkozások az elkövetkezendő 3-6 hónapra vonatkozóan.

Ahogyan azt előre lehetett sejteni, a válaszadók többsége (47.22%) a költségcsökkentés, illetve a tartalékos és óvatos működés elvét alkalmazza. A résztvevők negyede úgy nyilatkozott, hogy egyelőre kivár, 19% viszont úgy döntött, hogy előremenekül és fejleszti a cégét vagy az eddig elhanyagolt területekre fókuszál jobban. Bár a válaszadók 8%-a forgalomnövekedést tapasztalt, összességében elmondható, hogy a kitöltők kétharmada csökkenést tapasztalt.

Egy másik kardinális kérdésünk arra vonatkozott, hogy a vállalkozások mennyire látják pesszimistán a helyzetet. A kérdés a következő volt:

“Mivel kalkulálsz? Hány hónapig fogja éreztetni a hatását a járvány a Ti iparágatokban?”

Meglepetésünkre a válaszadók 74%-a szerint fél évnél kevesebb ideig fogják érezni a járvány gazdasági hatását a saját iparágukban, és csupán a kitöltők negyede gondolta, hogy ennél tovább tart majd a válság.

A válaszok között a visszaesést leginkább befolyásoló tényezők között többnyire a következők szerepeltek:

• Csökkentett nyitvatartási idő

• Vásárlói kedv változása egyes termékkategóriákban

• Csökkent átlagos kosárérték

• Turistahiány

• Személyes találkozások hiánya

• Logisztikai nehézségek, szállítási problémák (beszerzés és eladás oldalról is)

Tény, hogy a hazai és nemzetközi korlátozások alapjaiban változtatták meg a kereslet-kínálati viszonyokat. Amíg az egyes termékkategóriák iránt a kereslet nőtt (pl. gyógyszerészeti termékek, bútorok, háztartási és otthon dekor termékek), addig ezzel egyidőben másoké csökkent (pl. személygépjárművek, repülőutak, szállások), emellett pedig a korlátozások az általános beszerzési és szállítási megoldásokat is hatalmas logisztikai kihívások elé állította.

“Ha visszagondolsz a múltra, online marketing terén mire fektetnél nagyobb hangsúlyt?”

Erre a kérdésünkre a válaszadók több mint harmada írta azt, hogy több erőforrást fordítana online marketingre, illetve a cégük valamilyen online jelenlétének erősítésére, vagy költene közösségi média (Facebook, Instagram) és kereső hirdetésekre (Google, Bing).

A koronavírus okozta helyzet miatt sok vállalkozás kényszerült arra, hogy kizárólag az online térben működjön és ezzel együtt talán sokan felismerik azt a potenciált, ami a digitális marketingben és az online működésre való átállásban rejlik.

A Markestic stratégiája

A válságidőszakokban öröm az ürömben, hogy rengeteg mindent újra kell gondolnia egyéneknek, cégeknek egyaránt. Kezdve a költségstruktúrával, mindennapi folyamatmenedzsmenttel, üzleti fókuszokkal, választott stratégiával.

Nyilván a digitális ügynökségek is más-más stratégiát választhatnak, választottak ezekben a hetekben.

Valószínűleg mindenki tapasztalt ügyfélvesztést, szerződésbontásokat ebben az időszakban. Erre mi a Markestic-nél előrefelé meneküléssel reagáltunk.

• Új üzleti lábakra erősítettünk rá, hogy több területen tudjunk segíteni meglévő és jövőbeli partnereinknek. Legyen ez wordpress, email marketing vagy éppenséggel riporting automatizáció.

• Stratégiai partnerségek felé nyitottunk, mellyel a házon belül meg nem lévő tudásterületeket kívánjuk lefedni.

• Nagyobb fókuszt helyeztünk külföldi projektekre, hogy az ország- és árfolyamkockázatot csökkentsük, amennyire lehet.

• Aktívabban fókuszálunk az organikus növekedés mellett a célzott ügyfélszerzésre. Bár sokan behúzták a féket, de jó páran szintén előrefelé látják a kiutat, és most erősítenek rá az online jelenlétükre.

Bár a Markestic nem szerepel a kérdőívet kitöltöttek listáján, talán érdemes megemlíteni, hogy csapatunk a fejlesztési stratégiát alkalmazta.

És hogy miért tettünk így?

Mi hiszünk az egészséges, kompetencián alapuló versenyben, és úgy gondoljuk, hogy a válság utáni időszak még a jelenleginél is sokkal kompetitívebb lesz. Emiatt a fejlesztésekre, eddigi munkánk tökéletesítésére koncentráltuk erőinket, hogy még ennél is jobb és szélesebb körű szolgáltatást tudjunk nyújtani partnereinknek.

Igaza lehetett a csipszes bácsinak, mikor azt mondta, hogy a régi jó dolgokból tényleg nem maradt semmi…?

Mondhatnánk, könnyen táncol az, akinek a szerencse muzsikál. Azonban azok a vállalkozások, amik fejlődtek, nem csak a válság okozta igények változásainak köszönhették növekedésüket, hanem annak is, hogy biztosították a megfelelő online elérési felületeket (Weboldal, Facebook / Instagram oldal) és a forgalomterelés érdekében search és social hirdetéseket is alkalmaztak.

 

Láthatjuk, hogy bár egyes területeken visszaesés, máshol pedig növekedés volt tapasztalható, így kijelenthető, hogy (bár feltehetőleg csak időszakosan) az iparági egyensúly teljesen megváltozott.

Ami még érdekes, hogy a szituáció arra késztette a vállalkozásokat, hogy átrendeződjenek a digitális működésre, ezért az online forgalom terelése kulcsfontosságúvá vált. A koronavírus okozta szituáció bár sok negatívummal járt, arra mégis felhívta a figyelmet, hogy az online jelenlét és a hirdetések életmentőek lehetnek válság idején.